Gyorsmenü

Vasa László - Egy lehetséges kitörési pont: innovatív vállalkozói környezet

Az utóbbi időben a világgazdaság zavarai miatt erősödő globalizáció és az új technológiák sokasodása új üzleti modellek keresésére ösztönzi a vállalatokat és kormányzatokat, hogy megfeleljenek a hatékonyság, a versenyképesség, a rövid távú agilitás és a hosszú távú növekedés fokozott igényeinek.

„Zseniális, uram! Ettől aztán ugrásszerű fejlődésnek indul
a japán gazdaság” – mondja egy néhány évvel ezelőtt megjelent karikatúrán a magyar üzemvezető az éppen a találmányát bemutató szakemberének. A jelenet nem csupán arra világít rá, milyen komoly problémák vannak a hazai innovációs és adózási környezettel, hanem arra is, hogy mire képesek a legendásan kreatív magyar szakemberek. A válságból történő kilábalás kapcsán különösen fontos lehet annak vizsgálata, milyen lehetőségek rejlenek az innovációs tevékenységekben, az innovatív gondolkodásban. Mindazonáltal nem kétséges, hogy a keretrendszer, a rendelkezésre álló erőforrások és azok különböző kombinációi határozzák meg alapvetően a gazdasági fejlődést. Minthogy ez a makroszintű megközelítés az individuális gazdasági tevékenységek aggregálását jelenti, könnyen belátható, hogy nem tekinthetünk el az innovációval kapcsolatos attitűd, a napjainkban talán legfontosabb gazdálkodási erőforrás (a vállalkozói szándék) kulcselemének vállalati szintű és környezeti elemzésétől.

Az egyre kiélezettebb piaci verseny folyamatosan kihívások elé állítja a cégeket. Ebben a küzdelemben a helytállás egyik legfontosabb eszköze az innováció. Az innováció olyan komplex folyamat, amelynek során egy találmány először jelenik meg a piacon konkrét termékként, szolgáltatásként, termelési folyamatként vagy menedzselési technológiaként. A kreativitás (például feltalálói ötlet) akkor válik innovációvá, ha meg is valósul (a feltalált dolog, eszköz gyártása megindul), vagyis ha az ötletet, elképzelést végül a napi gyakorlatban is alkalmazzák, ha tehát a kreativitás innovatív produktummá válik. A globalizáció viszonyai közötti gazdasági növekedés forrásai közül a legjelentősebb tényezőnek az innováció tekinthető. Társadalmi funkciója alapján az életminőség javulásának a biztosítéka, a vállalkozóknak pedig meghatározó versenyelőnyt jelent.

A XX. század elején a villamosság és a gépkocsiipar, a század végén pedig az elektronika néhány évtized alatt megváltoztatta az egész világot. A fejlődési gócpontokban a mai elméleti kutatók, gyártmány- és technológiafejlesztők, menedzserek korábban elképzelhetetlen együttműködésben dolgoznak az új termék- (technológiai, marketing- stb.) ötletek megvalósításán. A nukleáris, az infokommunikációs ipar, a biotechnológia, a menedzsmentgyakorlat új és új piaci lehetőségeket kínál. A korszerű technikák egyes „hagyományos” ágazatokban (az élelmiszer- vagy a textiliparban) is óriási ütemben terjednek. A sikeres innovációkat nem kizárólag a legfejlettebbek körében, vagy nemcsak Finn- és Írországban és a távol-keleti kis tigriseknél, hanem Kínában és Indiában is általánosan alkalmazzák.

Néhány évtizede világszerte a tömegtermelésre szakosodott nagyvállalatok álltak a gazdasági haladás élvonalában. Az elmúlt évtizedek során azonban a fejlett országokban (a felgyorsuló műszaki haladás hatására) a rugalmasság, a gyors alkalmazkodás vált a vállalati versenyképesség kulcsfontosságú tényezőjévé, s ennek hatására sorra szűntek meg a munkahelyek az acél-, a gépkocsi-, a gumi- és a szórakoztatóelektronikai ipar korábban legfontosabb munkahelyteremtő nagyvállalatainál, illetve a kormány által finanszírozott nagy szolgáltató intézményeknél, iskoláknál, egyetemeken, kórházakban. Az újonnan alapított kis- és közepes vállalatok – például a Microsoft, a Netscape, a Cisco Systems, az Amazon, a Yahoo, a Google – gazdasági ereje viszont szinte robbanásszerű gyorsasággal nőtt. Munkahelyteremtő képességük is igen erőteljes volt, az Egyesült Államokban például egyaránt felszívták a háborút követő demográfiai ciklus ekkor munkába álló fiataljait, a nagyvállalatoktól elbocsátottak tömegeit, és az éppen ekkortájt munkába állni kívánó nők (a korábbi háziasszonyok) millióit. S ha csak a felsorolt vállalatokat vesszük alapul, akkor sem kétséges, hogy az új filozófia mentén működő vállalkozások igen fontos szerepet játszottak az innovációs folyamatokban is. A mostani válság pedig erősen aláhúzza, hogy a hasonló szerepváltás a magyar gazdaságban is elkerülhetetlen – valamint igencsak időszerű is. Aligha reménykedhetünk abban, hogy a gazdaság jövőbeli motorja a nagy nemzetközi multik teljesítménynövelése lesz. Perspektíváink javulása lényegében csak a kis- és közepes vállalkozások dinamizálásától várható, amelynek kulcseleme az innováció, az innovatív gondolkodás és az innovatív menedzsmenteszközök alkalmazása.

Tekintettel arra, hogy a vállalkozások működési feltételeit alapvetően befolyásolja a gazdasági és társadalmi környezet, célszerű a vállalatok belső és külső forrásokban rejlő innovációs lehetőségeinek elemzése előtt megvizsgálni a keretrendszert.

Kategóriák: